Sziasztok! Lorina vagyok! Ma egy
könyvértékelést hoztam nektek, ami elég hosszúra sikeredett, ezért nem is fogom
tovább húzni a szót. Számomra ez a könyv egyértelműen a nyarat idézi, ezért ha
szeretnék még egy kicsit a nyárban maradni, akkor feltétlenül olvassátok el.
Allysont, a burokban
nevelt amerikai lányt érettségi ajándékként a szülei befizetik egy
nyugat-európai körútra. Londonban, egy szabadtéri Shakespeare előadáson
találkozik Willemmel, a lezser holland színésszel, és azonnal kipattan közöttük
a szikra. Amikor a sors másodszor is összehozza őket, Allyson rá nem jellemző
módon letér a járt útról, és követi Willemet Párizsba. A szikrából egyetlen nap
alatt fellobban a láng… amíg Allyson arra nem ébred az együtt töltött viharzó
nap után, hogy Willem elment.
A sorsfordító napot az
önmegismerés éve követi: Allyson megszabadul a belé nevelt korlátoktól, hogy
megtalálja igazi szenvedélyeit és talán az igazi szerelmet.
Hűha. Úgy éreztem
miközben olvastam, mintha én is olyan cipőben járnék, mint Ally, főként az
önmegismerés szempontjából. Allysonnal iszonyatosan könnyen azonosultam,
annyira hogy az már ijesztő volt. Akkor döbbentem rá, hogy velem is olyasmi
dolgok történnek, mint vele, habár nem egészen, de nagy vonalakban. Minden könyv
elolvasása után tanul valamit az ember. Nahát, ebből a könyvből volt mit
tanulnom, és amikor befejeztem magamhoz öleltem a könyvet és elégedett voltam.
Hirtelen elárasztott egy furcsa érzés, hogy ne üljek tétlenül, hanem induljak
el, és találjam meg önmagam, pontosabban inkább készítsem el magam. Elég
furcsán hangzik, de így van. Nagyon inspiráló volt. Arra ösztönzött, hogy
utazzak, és ismerkedjek meg új emberekkel és új kultúrákkal. A legfontosabb,
hogy éljek. Igenis próbáljak ki dolgokat és élvezzem az életet. Olykor a
spontán
döntések a legjobbak.
A helyszínekről pedig
annyit, hogy olyan volt mintha én is ott sétálgattam volna Párizs utcáin, vagy
Hollandiában lettem volna. Nagyon jók voltak a leírások, egy igazi turistának
éreztem magam, pedig még csak a szobámat sem hagytam el.
Megpróbálom
összefoglalni, hogy miről is szól, de előre szólók, hogy cselekményleírást is
tartalmazhat helyenként.
Allyson egyke a szülei nagy odafigyeléssel
terelgették az útját, és mindent megadtak a számára, amire egy ember csak
várhat. Az érettségije után a szülei befizették Allyt egy Európai utazásra,
ahová a legjobb barátnője is elkísérte. Ally azonban nem élvezi úgy, ahogyan
kéne. Túl monotonnak találja az egészet. Egyik nevezetességtől rohannak a
másikig. Az utolsó nap, amikor Londonban vannak, éppen színházba készülnek és
találkoznak egy színész társulattal, akik pont aznap este fognak előadni egy
darabot, a Vízkeresztet. Az egyik sármos
színész, Willem felkeltette Ally figyelmét. A lányok úgy döntenek, megnézik a
Vízkeresztet és ezáltal ellógnak a másik előadásról.
Másnap a sors úgy akarja,
hogy újra találkozzanak, ezért amikor a fiú felajánlja, hogy töltsön el vele egy
napot Párizsban, Ally mindent félredobva követi őt. Egy nap. Ennyi kell, ahhoz,
hogy valaki megváltozzon és egy teljesen új emberré váljon. Egy nap. Azonban csak egyetlen
nap volt, mert másnap Willem eltűnt. Allyson nagy nehezen, összetörve és magát
szidva végül hazatalál, és hamarosan beleveti magát a főiskolás életbe.
Az iskola azonban mégsem hozza meg azt a
változást, amire a lány várt. Valahogy nem találja a helyét, és a hangulatán és
a teljesítményén is meglátszik. Teljesen magába fordul, nem érdekli semmi.
Üresnek érzi magát. Nap, mint nap arra a párizsi napra gondol Willemmel. Félévkor
Ally elég rossz teljesítményt produkált, ezért az iskolai tanácsadó azt ajánlja
neki, vegyen fel egy szakkört. Felvesz egy Shakespeare szakkört, ahol szerez is
magának egy barátot, Deet. Ally kezdi egyre jobban érezni magát, és sok időt
tölt Deevel. Willemen, viszont nem tudta túl tenni magát és próbálja keresni,
de hiába. Alig tud róla 10 tényt.
Allyson végül elhatározza, hogy megtanul
franciául és pénzt fog keresni, hogy újra elutazhasson Párizsba, és elhatározza
Willemet is fel fogja kutatni. Kezébe veszi a saját életét. Megelégelte, hogy
folyton a szülei hoztak helyette döntéseket. Elhatározta igenis élni fog. Egy
újabb kaland veszi kezdetét. Új barátokat szerez, akik támogatják és segítenek
neki a férfi nyomára találni. A sors iróniája, hogy Ally pont egy Shakespeare
előadáson találja meg újra. Pontosan 1 év telt el és Ally egy teljesen új
emberré vált. A történet úgy ért véget, hogy Ally még aznap este elment egy
buliba, ahova Willem is ment és bekopogott hozzá.
Igaz így befejezetlen
lett, de valahogy mégis teljes lett a történet. 1 év után újra találkoztak és
innentől az olvasón áll, hogyan gondolja tovább a történetet. Én személy szerint
szeretem az ilyen végeket, mert olyan mintha én folytathatnám tovább a
történetet a saját képzeletem szerint.
(Ez az egyik kedvenc idézetem!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése