Sziasztok! Lorina vagyok! Most hogy már kicsivel több mint egy hete élvezhetjük a nyári szünetet, az olvasásra és nyilván a blogolásra is több időm lesz. A fennmaradottak trilógia második könyvéről olvashattok egy ajánlást. Az első részről ide kattinva olvashatjátok el az értékelésemet. Nem húznám tovább a szót, lássunk is neki.
Egy hercegnő keresi a helyét az újjászületett világban.
A Venda barbár birodalmában foglyul esett Lia és Rafe számára alig van esély a menekülésre. Kaden, hogy megmentse Liát, akit korábban meg kellett volna ölnie, most azt állítja, hogy a hercegnő különleges adottságot birtokol – ez pedig felkelti a vendai komizár érdeklődését.
Semmi sem fekete vagy fehér többé. Rafe hazudott Liának, ám feláldozta a szabadságát, hogy megvédje. Kaden az életére tört, most mégis megmenti. A vendaiakról pedig, akiket Lia világéletében barbárnak hitt, kiderül, hogy távolról sem azok.
Liának meg kell küzdenie a neveltetésével, az adottságával és saját érzéseivel, miközben veszedelmes játékba fog az ellenséges főváros szívében… és döntései mindörökre megváltoztatják hazája, Morrighan és a saját sorsát.
Felülmúlta az elvárásaimat. Jobban tetszett, mint az előző kötet. Az írónő csodásan szőtte a szálakat, egy gyönyörű történet bontakozik ki az olvasó lelki szemei előtt. Nem tudok betelni ezzel a könyvvel. Egyre jobban kirajzolódnak a szálak, fény derülnek titkos összeesküvésekre, árulásokra. A legfontosabb, hogy semmi sem az aminek látszik és minden nagyon összetett. A remény tartja életben őket. Egyetlen egy szó, amelynek természetfeletti ereje van. Hisz mindig egy új napot remélünk, egy jobb világot, vagy azt, hogy más lesz.
Lia és Rafe mindketten a Sanctum foglyai lesznek. Liának meg kell játszania magát, ha élve ki akar jutni Vendából. A szökés lehetetlennek tűnik, mégis ez a csepp remény tartja életben. A lány egyre több ismeretet szerez a királyságok és Venda múltjáról, ám ezek korántsem azok amiket tanítottak neki annó Morringhanben. Veszélyes játékot játszik és már nem csak az ő élete forog kockán.
Rafe azon ügyködik miként szabadíthatja ki magukat a barbároktól és tudhatja Liát biztonságban. . A szökésükbe, ha csak egy hiba is csúszik, mind meghalnak. Csak egy dologban biztos. Soha többé nem ereszti el a lányt. De mi van, ha Lia kezd másképp tekinteni Vendára és már nem csak barbárokat lát ott többé....
Kaden próbálja megóvni Liát a komizártól és a veszélyes játékaitól, de a fiú rádöbben, hogy fele annyira se ismeri a komizárt mint azt hitte. Emellett vívódik az érzelmeivel amiket Lia iránt táplál és lehet egy nap viszonzásra találnak. Egyre többet megtudunk Kaden múltjáról és meglátjuk az embert, pontosabban a kisfiút a kegyetlen orgyilkos mögött.
"Az értelemből épített tornyok a fák tetejéig érnek. A hitből építettek a csillagokig."
Számomra egy nagyon különleges helyet foglal el a szívemben az egész trilógia. Egyedi és megismételhetetlen. Zseniálisan lett megírva. Tipikusan egy olyan könyv, amit ha elolvasol úgy érzed örökre a részeddé válik nem tudod kiverni a fejedből, mert befészkeli magát a gondolataidba.
Értékelés: 5/5*
Kedvenc szereplő: Lia
Kedvenc idézet: "– Megérte, Lia. Minden kilométer, minden nap. Végigcsinálnám újra az egészet. Három földrészen is végigkergetnélek, ha ez az ára, hogy veled legyek."Oldalszám: 404
Kiadó: GABO
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése