C. J. Redwine: Az ​árnyékkirálynő

Sziasztok könyvmolyok! 

Mostanában rákaptam a mesékre és ez az olvasmányaimon is megmutatkozik. A számomra legkedvesebb mesének az átdolgozásáról olvashatjátok el a véleményemet, ez pedig nem más mint Az árnyékkirálynő C. J. Redwine-tól.

Ez a könyv a Hófehérke történetét dolgozza fel, de egy kicsit másképpen. Ez volt a kedvenc mesém, amióta az eszemet tudtam ezért izgatottan vágtam neki. Minden elvárásaimat felülmúlta a könyv. Az írónő úgy meséli el a történetet, amihez fogható nincs. Fordulatos, kalandos izgalmas és persze eszméletlenül romantikus. Nem az a tipikus szerelmi történet, ami csöpög a nyáltól. 

Fülszöveg:

 Tükröm, ​tükröm, mondd meg nékem: ki uralja e vidéket?

Lorelai Diederich szökevény koronahercegnőnek egyetlen célja van: megölni a gonosz királynét, aki magához ragadta a hatalmat, elfoglalta Ravenspire trónját, és megölte a hercegnő apját. Ehhez Lorelai kénytelen a varázslat fegyverét bevetni, amivel azonban Irina királyné is élhet. A hercegnőnek erősebbnek, gyorsabbnak és kitartóbbnak kell lennie Irinánál, akihez fogható veszélyes varázslót még nem látott Ravenspire. 

A szomszédos királyság, Eldr földjén Kol herceg apját és bátyját megölik az országot lerohanó, varázserővel irányított ogrék, így hirtelen a másodszülött herceg felelősségévé válik megvédeni az országot. Ehhez Kolnak varázserőre van szüksége. Ezt csak úgy szerezheti meg, ha egyezséget köt Ravenspire uralkodójával. Irina azt kéri tőle, hogy segítségéért cserébe vigye el neki Lorelai szívét.

Lorelai hosszú idők óta megint egy olyan karakter, aki miatt érdemes volt a kezembe venni a könyvet. Hihetetlenül bátor, találékony, talpraesett, hűséges és önfeláldozó. Csak  a népe érdekeit tartja szem előtt, hogy megküzdjön a gonosz királynéval. Egy igazi harcos. Elszánt, viszont megfontolt. Nem követhet el hibát, hiszen akkor a királynő rájön, hogy valójában él. Lorelainak varázsereje van, amit ha használ az nyomot hagy és könnyen rátalálhat Irina ezért rettentően óvatos.  Hatalmas az ereje mind lelkileg mind fizikailag. Mindig felállt a padlóról és küzdött tovább a népéért. 

"Csak az nem préda, aki elég okos és erős ahhoz, hogy ragadozó legyen."

Kol pedig egyáltalán nem az elkényeztetett örökös. A szíve mélyén igazi vezető, és ez a könyv során a szemünk előtt bontakozik ki. Erős személyiség, akaratos és jószívű. Megnehezítette a gyerekkorát, hogy a testvére árnyékában kellett élnie, ezért a csínytalanságaival próbált kitűnni.  Kolnak a nyakába szakad az uralkodás, amikor a fél családját megölik az országukat fenyegető ogrék. Az új király Ravenspire uralkodójához siet segítségért. Irina egy feltétellel hajlandó megmenteni a fiú királyságát. Azt akarja, hogy legyen a vadásza és vigye el neki Lorelai szívét. Kol mit sem sejtve beleegyezik. De mi van ha képtelen rá? Lorelai egyáltalán nem olyan, mint akinek gondolja. Képes lenne megölni ezt az ártatlan lányt? 
Gabril karaktere is szimpatikus volt. Ő volt Lorelai és az öccse pótapja igazából, aki gondoskodott róluk és megtanította őket harcolni. 
Irina egy hataloméhes nőszemély, ám neki is voltak pillanatai amikor elgyengült. Neki is van szíve, bármennyire is próbálta tagadni ő is csak egy ember. Kegyetlen volt és mániákus. Csak a hatalom érdekelte amiért képes volt mindenét feláldozni. 

Bizonyossággal állíthatom, hogy új kedvencem lett. Meleg szívvel ajánlom ezt a könyvet, azoknak akik hisznek a tündérmesékben és kikapcsolódásra vágynak. 

Értékelés:5/5
Kedvenc szereplő: Lorelai
Kedvenc idézet: "A harcos nem foglalkozik azzal, hogy mi szól az esélyei ellen. A harcos a szívére összpontosít, az akaratára, arra, hogy szembe akar szállni a világban megmutatkozó gonosszal, le akarja győzni, és megtalálja a módját."
Oldalszám: 416
Kiadó:  Twister Media

V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia

Sziasztok könyvmolyok! Lorina vagyok ismételten.

V. E. Shwab levett a lábamról. Felépített egy teljesen új világot, amelyet átszőtt a mágia. Újat tudott adni az olvasónak és nem a szokásos klisékkel teli történetet adta át. A karakterek is egytől egyig briliánsak voltak. 

Elég szkeptikusan álltam hozzá a könyvhöz, főként a körülötte lévő rajongás és magasztalások miatt. Végül megvettem ráadásul a második részét is. Meggyőzött a borítója és a rengeteg jó vélemény. Viszont sokáig ült a polcomon olvasatlanul. Magam sem értem miért. Nem volt hozzá kedvem azt mondogattam meg persze el is feledkeztem róla. 

Fülszöveg:
A mágikus apokalipszis után több részre hasad az univerzum. Kell herceg egy különös utazó, egy antari, aki képes eljutni az egymástól elzárt világokba: Szürke, Vörös és Fehér Londonba. Ezek a városok akkor sem különbözhetnének jobban, ha más-más földrészen lennének, de igazából nem földrajzi távolság van köztük, hanem dimenzióbeli.

A trilógia első kötetében Kell herceg Vörös London vidám színekkel teli utcáit gyakran elhagyja Szürke London bűnözés fertőzte sikátoraiért és Fehér London hideg sivárságáért. Mágikus képességét sokan irigylik, miközben üzeneteket szállít a világok között. Egyik útja során veszélyes kalandba bonyolódik, és egy sötét mágia fenyegetésével kell megküzdenie. A pusztító erő abból a Fekete Londonból származik, melyet védekezésképp elzártak a mindörökre az emberi létezés terei elől. Kell nem menekülhet a gonosz hatalmától, de szerencsére társa akad a küzdelemben: a Szürke Londonból származó fiatal tolvaj lány, Lina.

Adott négy különböző világ, de mindben megtalálható egy város London. Szürke London,Vörös London, Fehér London és Fekete London. A világok között évszázadokkal ezelőtt mindenki szabadon járhatott kénye-kedve szerint, ám ez azóta gyökeresen megváltozott. 5 elem volt, föld, tűz, víz, levegő és csont. Vörös és Fehér Londonban maradt fenn egyedül a mágia, Szürke London, a halandók földjéről eltűnt. Csak 2 antari maradt, akik képesek voltak a csontot uralni, vagyis irányítani másokat. Egyedül ők tudtak átjárni a világok között úgy, hogy ha velük volt egy tallér a másik világból. Semmit nem lehetett átcsempészni a világok között egyedül leveleket, amiket az uralkodók váltottak egymás között az antarik segítségével. Így maradtak  egymással kapcsolatban.

Kell Maresh

"– Készen állsz? – kérdezte, és megpörgette a forgótárat. 

Kell belesett a rácsos kapun át a várakozó kastélyra. 
– Nem. 
A lány erre rávillantott egy pengeéles vigyort. 
– Helyes! – bólintott. – Azok, akik úgy érzik, készen állnak, mindig hullazsákban végzik."

Kell egy antari, aki Vörös Londonban él a királyi családdal együtt. Tulajdonképpen egy birtoktárgy, de ezt sose éreztették vele és családtagként tekintettek rá. Kell nem emlékszik az igazi szüleire és semmire sem a múltjából, hogy hogyan került az uralkodócsaládhoz. Rhy-ra úgy tekint, mint a saját testvérére, az életét is odaadná a herceg biztonságáért. Nem szállt a fejébe a hatalom, nagyon szerény. Kerüli a feltűnést, szeretne beolvadni a környezetébe, ám ezt megnehezíti az, hogy az egyik szeme teljesen fekete, nincs benne semmi. Bátor és jószívű. Már az elején megkedveltem és ez a könyv végéig változatlan maradt.

Szelina Bard, Lina

Szenila Bard, rövidebben Lina. Szürke Londonból származó tolvaj. Nincsen senkije sem így egyedül kell szembe nézni az élet nehézségeivel. Megtanulta, hogyan védje meg magát, nem egy törékeny kismadár. Belevaló kemény csaj, aki megveti a gyengeséget. Erős akart lenni mindig is, nem holmi kisasszony, aki a vár a hercegére, hogy megmentse. Eszes, ugyanakkor vakmerő és meggondolatlan. Folyton keresi a bajt, bár ő inkább úgy fogalmazna, hogy a kalandot. El akar szabadulni Londonból és megismerni a világot. Hajtja a kalandvágy, ezért amikor belebotlik Kellbe nem hagyja, hogy egyedül folytassa az útját, pláne, ha már őt is belekeverte, amit cseppet sem bán. Végre egy igazi kalandban lehet része.

"– Semmit nem tudsz ezekről a világokról – jegyezte meg végül, de a dacos ellenkezés már eltűnt a hangjából. 
– Dehogynem! – szólt Lina vidáman. – Létezik Buta London, Kell London, Bizarr London és Halott London – sorolta az ujjain számolva. – Látod? Gyorsan tanulok."

A fő gonosz ikerpár viszont nagyon egysíkú volt. Kegyetlenek, ridegek. Nem ismertek könyörületet. Egy szikrányi emberség sem volt bennük. Ez zavart egy kicsit. 

Szórakoztató olvasmány, kiragadja az embert a szürke hétköznapokból és nem engedi el. Magáévá teszi és nem hagyja szabadulni ezekből a különleges világokból. Nem Young Adult könyv, de ott is megállja a helyét, mert attól sokkalta többet ad az olvasónak, viszont nem is mondanám teljesen New Adultnak. Keverék. Izgalmas, fordulatos és különleges. Az írónő mesterien bánik a szavakkal, az tényleg varázslatos. 

Érékelésem: 5/5*

Kedvenc karakterem: Kell Maresh 

Kedvenc idézetem:  "– Honnan tudtad, hogy mire való? 

                                    Lina vállat vont. 
                                  – Nem tudtam. 
                                  – És ha méreg lett volna? – csattant fel a mágus. 
                                  – Neked nem lehet a kedvedre tenni! – vágott vissza a lány."

Oldalszám: 446

Kiadó: Ventus Libro

Kelly Oram: Cinder ​és Ella

Üdv könyvmolyok! Lorina vagyok! A blog nem mutatott az utóbbi időkben semmi életjelet, amire nem is szeretnék magyarázatot adni, mert fölösleges lenne sorolni a kifogásokat, hiszen nem azért olvassák.
Ma egy LOLos könyvről szeretném megosztani veletek a véleményemet, ami teljesen magával ragadott és több komoly témát dolgoz fel, de mégis a maga "könnyedebb" módján csipetnyi humorral fűszerezve.
Ez a csodálatos könyv pedig nem más, mint a Cinder és Ella.

Fülszöveg: Ella élete minden, csak nem tündérmese. Nyolc hónapja vesztette el édesanyját egy balesetben, ő pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Most gyerekkora óta nem látott apjához meg annak új családjához kell költöznie. Mesés… 
Egyvalaki tartja benne a lelket: Cinder, akivel évek óta barátok a neten, de sosem találkoztak. Ella annyit tud, hogy a srác vicces, szexi, okos, és ugyanakkora könyvmoly, mint ő. (Á, egyáltalán nem az esete…) Fogalma sincs, hogy Cinder az egyik legmenőbb hollywoodi színész, aki a kedvenc fantasyregényükből készült filmben játssza a herceget. Vajon képes a valóságban is tündérmesévé változtatni Ella életét?

Nahát ez a könyv. Sziporkázó volt. Nem egy tipikus LOLos könyv, nekem attól többet adott és elgondolkodtatott. Tényleg ennyire számít a külső? Mit ér a szépség, ha az nem fakad belülről? Lehet valaki gyönyörű, de belülről mégis olyan, mint egy rothadó alma? 
Cinder és Ella története egy igazi tündérmese a legjavából. Tényleg minden lány álma egy ilyen szerelmi történet, de milyen áron...

"A tündérmesékkel az a gond, hogy rendszerint valamilyen rettenetes nagy bajjal kezdődnek"

Ella egy igazán erős, bátor és jó szívű lány. Rengeteg megpróbáltatás elé állítja az élet. Egy autó balesetben elveszíti az anyukáját, ráadásul a 18. szülinapján és ő is nagyon súlyos sérüléseket szerez. Hónapokat tölt a kórházban, hogy felépüljön, miközben elveszíti a kapcsolatot a régi barátaival és még a legjobb netes barátjának, Cindernek sem válaszol az üzeneteire.Az apukája új családjához meg semmikép se szeretne költözni. Ella magába roskad, de próbálkozik felépülni. Habár ebben nem sokat segít, hogy mindenki egy szörnyetegnek tartja és úgy bánnak vele, mint egy porcelánbabával. Mindenhol gúny tárgya és a szánakozó pillantásoktól sem tud megszabadulni. 

"Cinder458: Soha nem láttad az arcomat. Honnan tudod, hogy helyes vagyok? 

EllaAzIgaziHős: Mert ronda embernek nem lehet akkora az egója, mint neked."

Cinder  olyan pasi, akitől a lányok ledobják a bugyijukat. Szívdöglesztő külső, megnyerő humor és szeret olvasni na meg hollywood üdvöskéje. Egy igazi főnyeremény, viszont Cinder utálja, hogy élete minden egyes perce be van táblázva, hogy mások mondják meg neki, mit csináljon. Amióta pedig Ella nem adott semmi életjelet magáról, ő is kezdi elveszíteni magát. Kiüresedett és azt teszi, amihez igazán ért. Színészkedik. Ám egy nap, amikor kap egy üzenetet az ő drágalátos Ellájától, újra elkezd érezni. Innentől kezdve Cinder lesz Ella életében a fénysugár, aki képes bearanyozni a napját és felvidítania a lányt, ámbátor az élet nem ilyen egyszerű. 

Csakhogy Ella képes lesz mindezek ellenére is újra normális életet élni? Lehet ebből még egy tündérmese? 

Értékelés: 5/5*
Kedvenc szereplő(k): Egyértelműen Cinder és Ella, de Robot is eléggé megkedveltem.
Kedvenc idézet: "Mindketten tudtuk már a választ. Brian előrehajolt, és újfajta érdeklődéssel méregetett. ördögi vigyorral azt súgta: 
 -Mondd, hogy autó!"
Oldalszám: 408
Kiadó: Móra

Kresley Cole: Végtelen lovag

Sziasztok könyvmolyok! Lorina vagyok!

Fülszöveg:

Néhány évszázadonként eljön az idő, amikor a tarot kártya lapjai életre kelnek, hogy megküzdjenek egymással, életre-halálra. 

– Minden játékban végzett velem? 

– Nem mindben. De a Lótusz Hölgye akkor is meghalt. 

– Vagyis mások öltek meg… Nyertem már játékot? – Azt kívántam, bárcsak ne tudnám meg. – Hányszor? 

Matthew habozott. 

– Többet, mint bárki más előtte. Vagy azóta. 

Akkor gyilkosságban rekordtartó vagyok. Nem csoda, ha Selena annyira aggódik, amikor új Arkánumokkal találkozunk. Mindenkinek rám fáj a foga. 

– Ki kapott el? 

Matthew a kezét nézte. Téma lezárva. 

– Akkor azt áruld el legalább, hogy a Halál hányszor kapott el! 

– Ez a Halál? Az utolsó három játékban kétszer. – Matthew barna szeme elkomorodott, amikor hozzátette: – Gyakorlat teszi a mestert. 

Tegyél fel mindent egy lapra!

Ez a rész jobban tetszett mint az előző. A történet továbbra is nagyon izgalmas és fordulatos, tele van feszültséggel. Olvastatja magát a könyv. Egy kicsit szeretnék a könyv borítóáról is beszélni. A háttere ez a lilás, viharos koncepció nagyon tetszik, viszont Eviet szerintem lehagyhatták volna. Nem szeretem ha emberek vannak a borítón, mert az  esetek többségében elcsépeltek véleményem szerint, de ízlések és pofonok ugyebár. 

"Ez vagyok valójában…"

Evien viszont párszor kiakadtam. Most komolyan, egy izmos felsőtest miatt képes eldobni az agyát?! Elhiszem, hogy a Halál rettentően jól néz ki, de hékás majdnem megölte őt és a barátait is. Emellett az eszetlen tyúk szerepét is magára öltötte jó párszor. Próbáltam megérteni, de nem mindig sikerült... 

Jack pedig odavan Eviert, pontosabban a testéért és ezt folyton hangoztatja is. Eviet persze ez egy csöppet sem zavarja.Oké aláírom megmenti és védelmezi, de pontosan nem derült ki számomra, hogy ők miért szeretik egymást. Valójában furcsa belegondolni, hogy pont a két főszereplőt bírtam a legkevésbé, de mindegy.

"– Mit bámulsz, teremtmény? 

– Egy hidegvérű gyilkost. 

– Nem hinném, hogy szokatlan neked… Hiszen azt látsz mindennap, ha tükörbe nézel."

A Halált tudtam a leginkább megérteni, hiszen nem tud senkit megérinteni anélkül, hogy az illető meghalna ezért nagyon magányos és elzárkózott a világ elől.Ha őszinte akarok lenni ő a kedvenc karakterem. Alig vártam, hogy többet olvassak róla. Arrogáns és birtoklási vágyban szenved, ( ennek azért vannak nyomós okai) mégis kedvelem. Sőt nagyon. Annyira művelt, intelligens és egy úriember, ha úgy tartja kedve. Nem olyan rossz. Nem mellesleg szeret olvasni. Már ezzel levett a lábamról.

Összességében tetszett. Jók a szereplők, csak néha jól fejbe kólintanám őket. Ezenkívül érdekesnek találtam, hogy senki sem fekete vagy fehér. Nincs olyan, hogy jó vagy rossz. Nincsen meg ez az éles választóvonal a szereplőknél. Árnyaltak. Egyre jobban tettszik ez a könyv. Nagyon élveztem az apró hibák ellenére is.Az egész történet annyira különleges számomra és ez fogott meg igazán a könyvben. A cselekmény pedig pörgős, és még rengeteg elvarratlan szál van benne, amik nagyon érdekelnek.

Értékelésem: 5/5
Kedvenc szereplőm: Halál
Kedvenc idézetem: – Rengeteg könyv közül választhatnál, de te a személyes könyvtáramból akarsz. Tudod te, milyen értékesek ezek a könyvek? Hogy milyen sok gondoskodást igényel, hogy megőrizzem eredeti formájukat? 
Ránéztem. – Mert első kiadások. 
– Mert az enyéim. Vagyonokat költöttem arra, hogy megőrizzem őket a különféle otthonaimban és az utazásaim során. Háborúk és katasztrófák közepette óvtam őket. 
Összehúztam a szemöldököm. – Úgy beszélsz róluk, mint a gyerekeidről. 
Felemelte a poharát. – Valóban ők a legközelebbi barátaim.Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 374

Kresley Cole Poison ​Princess – Méreghercegnő

Sziasztok! Lorina vagyok!

Miről is írhatnék egy könyvekről szóló blogon, ha nem könyvekről?! Ma is egy újabb könyvértékelést hoztam nektek. Remélem élvezetesnek fogjátok találni. 

                                                      

Fülszöveg:

A tizenhat éves Evangeline „Evie” Greene irigylésre méltó életet él – mígnem rémisztő hallucinációi támadnak. Amikor egy apokaliptikus esemény megtizedeli louisianai szülővárosának lakosságát, megölve mindenkit, akit szeret, Evie rájön, hogy a hallucinációk voltaképpen a jövőre vonatkozó látomások voltak – amelyek továbbra sem szűntek meg. Az életéért küzdő és válaszok után kutató lány kénytelen segítséget kérni a lápvidék rossz oldalán élő osztálytársától, Jack Deveaux-tól. De egyedül egyikre sem képes.

A meglehetősen hosszú bűnlajstrommal rendelkező Jack, a maga komisz vigyorával és kirívó viselkedésével, nem olyan fiú, akivel Evie barátkozni szokott. Bár egyszer már gúnyt űzött Evie-ból és mindabból, amit képvisel, Jack most mégis vállalja, hogy megvédi a lányt. Evie tudja, hogy nem bízhat feltétel nélkül a fiúban, de vajon képes lesz neki ellenállni, ha egyszer letörli a képéről azt a komisz vigyort? 

Kiben bízhat Evie?

"Milyen bájos, milyen törékeny."

első mondat

!

Nagyon sokáig kerülgettem ezt a könyvet. Valahogy úgy éreztem ez nem való nekem, mert tartottam, ismételten a női főszereplőtől.

Evangeline

!

*Nagyon sokáig kerülgettem ezt a könyvet. Valahogy úgy éreztem ez nem való nekem, mert tartottam, ismételten a női főszereplőtől. Sőt az igazat megvallva nem zártam a szívembe Eviet, de nem is volt olyan vészes.

!

*Nagyon sokáig kerülgettem ezt a könyvet. Valahogy úgy éreztem ez nem való nekem, mert tartottam, ismételten a női főszereplőtől. Sőt az igazat megvallva nem zártam a szívembe Eviet, de nem is volt olyan vészes

Nagyon sokáig kerülgettem ezt a könyvet. Valahogy úgy éreztem ez nem való nekem, mert tartottam, ismételten a női főszereplőtől.

Sőt az igazat megvallva nem zártam a szívembe Eviet, de nem is volt olyan vészes. Egy elkényeztetett gazdag tini lány, akinek mindene meg van, de ezzel nem kérked igazából meg nem néz le másokat. Egyetlen egy hatalmas probléma van az ételével. Rémálmok és hallucinációk gyötrik. Sokszor nem tudja eldönteni, álmodik-e vagy ez tényleg megtörtént. Az élete egyre kuszább lesz és ezt a barátai is észre veszik, hogy mennyire megváltozott. Alapjáraton tényleg egy kedves lány, és csak újra normális szeretne lenni. Véleményem szerint sokkal több van benne, mint amit eddig láthattunk (ezt a végén is bebizonyította, ezáltal sokat nőtt a szememben. Hamu alatt lapul a tűz, ahogy a mondás tartja). Reménykedem benne, hogy egy igazi badass kemény csaj lesz belőle, hiszen az alap meg van hozzá és rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, de sokszor csak panaszkodott, főleg Jack miatt. Aláírom néha én is jól megütöttem volna, vagy az arcába ordítottam volna, hogy mégis miért nem képes végig hallgatni az egészet. 

           Jackson okos, erős, bátor, hihetetlenül komisz és persze piszok jól néz ki, de az együttérzés és az empátia fogalma nem szerepel a szótárában. Egy szóval adott egy tipikus rossz fiú. Emellett eléggé kiismerhetetlen számomra, nem tudtam rajta kiigazodni. Sokszor random besértődött, vagy éppen olyan kedve volt, hogy leordítsa mások fejét. Megóvja Eviet, viszont folyton megemlíti neki, hogy milyen haszontalan is természetesen. Sötét múltja van és ezért olyan durva, nyers. Meg mindig meg van áldva Evie előítéleteivel, hogy mennyire felszínes pedig Evie szóba se hozta ezeket és nem is gondolt ilyen pitiáner dolgokra, hiszen ettől sokkalta nagyobb problémával kellett szembenézniük.  

Jackson 

        Itt is kezd kibontakozni egy szerelmi szál, ha egész pontos akarok lenni ez a se veled se nélküled fajta. Szerintem Evangelin számára Jack jelent egy biztos pontot és nem akar tőle elszakadni. Azt akarja, hogy a fiú védelmezze, mert gyengének érzi magát, pedig sokkal de sokkal több erő lakozik benne, mint azt ő gondolja. A regény végén már kezdi belátni ő is. 

"Nem volt senki, aki azt mondta volna nekem, hogy minden rendben lesz."

    A könyv nagyon érdekes volt. Az írónő beleépíti a tarot kártyát és annak lapjai megelevenednek a könyv lapjain. Eredeti ötlet és mindez beleépítve egy új világba a Villanás Után. Végig fenntartotta az érdeklődésemet, faltam az oldalakat. A szereplők belecsöppentek egy játék kellős közepébe, és meg kell tanulniuk játszani, ha túl akarják élni. Sok megpróbáltatáson mentek keresztül és ezek formálták őket. Nem olyan, mint akik régen volt a Villanás előtt. Megváltoztatta őket. Már nem mennek sokra a kedvességgel és a jóindulattal....A világ megváltozott és vele együtt ők is.  A szereplőket kedveltem és megpróbáltam a helyükbe képzelni magam ezért sem neheztelek rájuk, ami a viselkedésüket illeti néha. Emberből vannak ők is. Egyik napról a másikra megszűnt az addigi életük.

     Izgatottan várom a folytatást mert szerintem egy nagyon ütős könyvről van szó. (kábé a könyv felénél jártam, amikor elhatároztam, hogy megrendelem a következő részt is.)

Értékelés:5/5 tetszett a könyv, de nem lett kedvencem, viszont egy nagyon ütős első kötete egy sorozatnak. Ígéretesnek tűnik. 

Kedvenc szereplőm:  Még senki nem lett a kedvencem. Majd a folytatás után megírom ;)

Kedvenc idézetem: 

"– Tudhattam volna, hogy életben maradtál! 

Leszállt a motorról, majd nekidőlt. 

– Mégis miért, Evangeline? 

– A hüllők és a férgek egész jól megúszták – mondtam olyan hangon, mintha be lennék szívva."

Oldalszám: 478

Kiadó: Könyvmolyképző

Sarah J. Maas: Köd és Harag udvara

Sziasztok! Lorina vagyok! Ma úgy döntöttem egy hosszabb kihagyás után újra írok egy bejegyzést, mégpedig az egyik kedvenc könyvemnek a folytatásáról. Ez nem más, mint Sarah J. Maas: Köd és harag udvara című regénye. 

Fülszöveg:
 Én ​nem vagyok jó. Semmi vagyok, és a lelkem, halhatatlan lelkem el van átkozva… Mintha a tüdőm is cserbenhagyott volna, de próbáltam levegőt venni, hogy ki tudjam mondani, hogy nem. Nem. 

Miután Feyre kiszabadította szerelmét, Tamlint a gonosz tündérkirálynő karmai közül, már halhatatlanként, tündérmágiája birtokában tér vissza a Tavasz udvarába. De nem feledheti sem a szörnyűségeket, melyek révén megmentette Tamlin népét, sem az alkut, amit Rhysanddel, az Éjszaka udvarának rettegett főurával kötött. 

Egyre jobban bevonódik Rhys ügyeibe és fellángoló érzelmei hálójába, ám háború közeleg: egy minden eddiginél hatalmasabb gonosz erő fenyeget azzal, hogy mindent elpusztít, amiért Feyre valaha küzdött. 

Szembe kell néznie a múltjával, elfogadnia különleges adottságait és döntenie kell a sorsáról. 

"Lehet, hogy a lelkem mélyén mindig is össze voltam törve, és örök sötétség honolt bennem."   ~első mondat~

                

Jóságos ég! Ilyen hamar vége? Több mint 700 oldalnyi cselekmény, tele eseményekkel, ami egy percig sem hagyja lankadni az olvasó figyelmét. Már az ACOTAR a szívembe zárta magát, de ez a folytatás lepipálta elődjét. Fantasztikus volt. A világ,ami az írónő fejében megszületett, az valami zseniális. Precízen fel van építve és a karakterek is aprólékosan ki lettek dolgozva. Csak ámulok és bámulok. Nem tudnám leírni, hogy pontosan mit éreztem az olvasása közben. Többet és többet akartam megtudni a tündérek világáról, Rhysand és Feyre kapcsolatáról, Amrenről, Morról, Azrielről, Cassienről egyszóval mindenkiről. Magába szippantott a könyv. 

Egy ilyen elképesztő könyv után mindig nehezemre esik leírni, hogy mit érzek, vagy másnak átadni, miért tetszett ennyire ez a könyv. Inkább csak annyit szoktam mondani, hogy olvasd el te is, és azután meg fogsz érteni. 

"A csillagokra, mert meghallgatnak bennünket, és az álmokra, amik teljesülnek."

Nem szeretnék nagyon spoileres értékelést írni, hiszen akkor már nem lenne érdekes annyira a történet. Azt ajánlom, ha az első rész tetszett, akkor haladéktalanul vedd a kezedbe a folytatását, mert nem fogod megbánni. Ha pedig nem lopta be az első kötet magát a szívedbe, akkor azért adj egy esélyt a folytatásnak, ugyanis bámulatos. Azt hiszem erről a részről csak ódai magaslatokban tudok beszélni, annyira csodálatosnak tartom.

A történet a Tavasz udvarában folytatódik. Feyre élete egyik legboldogabb napjára készül, ám a sötétség ami benne lakozik nem hagyja nyugodni. Folyamatosan rémálmok gyötrik.

Egyre boldogtalanabb és Tamlin is a saját démonjaival küzd. Szép lassan kezdenek eltávolodni egymástól. Tamlin nem ad elég teret Feyrenek, aki ebbe beleőrül. Egy kalitkába zárva érzi magát. 

"– Nem az a kérdés, hogy szeret-e, hanem az, hogy mennyire. Az eltúlzott szerelem méreg is lehet."

Ekkor jön Rhysend, aki behajtja a neki tett ígéretet. Feyrenek 1 hetet kell eltölteni havonta az Éjszaka udvarában. Feyre eleinte hallani sem akar róla, de aztán ráébred, hogy az Éjszaka udvarában szabadnak érzi magát, senki nem kötelezi semmire.

A lány nehezen ismeri be, de jobban szeret ott lenni, mint a Tavasz udvarában. Kezdi visszanyerni az életkedvét fokozatosan és már már kényszernek érzi, hogy vissza kell térnie Tamlinhoz, aki nem is veszi észre, hogy a lány mennyire szenved. Rhysend társaságában kibontakozik és a lelkében tátongó hatalmas űr szép lassan kitöltődik. 

Eközben kezdi megszokni az új testét és a vele járó új képességeket is fejleszti és egy igazi kemény csaj lesz belőle. 

Bátran kijelenthetem, hogy Rhysend fan lettem én is. Nem hiszem el, hogy mennyire megváltozott az álláspontom vele kapcsolatban. Úgy voltam vele, áhhh ezt a férfit még kedvelni se lehet, tisztességtelen, lelketlen, álnok, aljas és még sorolhatnám, azok után amiket Amarantha oldalán véghez vitt. Ennek ellenére ahogy haladtam a könyvvel, úgy habarodtam bele én is. 

                            "– Egyszerre vagyok a vadászod és a tolvajod? 
                             -Te vagy az én megmentőm, Feyre."

Az utolsó pár oldal azért nem hagy nyugodni. Miért kell mindig így befejezni egy könyvet? Jó elhiszem, hogy így az írónő tovább fokozza az érzelmeket, de ez egy igazi könyvmoly számára maga az őrület, ugyanis tudniillik, hogy a fordítás csak őszre vagy télre várható, ami egy igazi fangirl számára maga az örökkévalóság. 

Értékelés: 5/5* Új kedvenc *.*
Kedvenc karakter: Rhysend
Kedvenc idézet: pontosítva az egyik kedvencem a sok közül: "– Mindenkit megölök, aki téged bánt – morogta. – Lassan, ráérősen. – Zihált. – Gyűlölj meg érte, ha akarsz."
Oldalszám: 750
Kiadó: Könyvmolyképző

Pdf-es

Sziasztok! A mai nap egy igen népszerű posztjainkat  folytatnánk, ez nem más, mint a PDF-es könyvek. Ha többre vagytok kíváncsiak, kattintsatok ide --> KATTINTS!

Nos, mivel az olvasás nagyon fontos számunkra, úgy gondoljuk, hogy egy olyan PDF-es posztot mutatunk be nektek, ahol olyan könyveket találhattok ( és itt most többségben azokhoz szólunk, akik még nem igazán kedvelték meg az olvasást) amivel garantáltan könyvfüggők lesztek, hiszen valahol mindig mindent el kell kezdeni.....

1. Obszidián: Letöltés

2. Silber: Letöltés

3. A hamis herceg:Letöltés

4. A villámtolvaj: Letöltés

5. Csitt csitt: Letöltés

6. Vámpírakadémia: Letöltés

7. Callie, Kayden és a véletlen: Letöltés

8. Üvegtrón: Letöltés

9. Hollófiúk: Letöltés

10. Mara Dyer eszmélése: Letöltés

10+1 Időtlen szerelem: Letöltés